BAHLASTI OMPEHDA CAMP - HUNGARY
Do What Do Will

 


Könyvtár

IAO131

THELEMITA MISZTICIZMUS

— Bevezetés —

Thelemita miszticizmus 1. rész

{Ezt az esszét IAO131 Testvér írta, a weboldala: www.iao131.com}

"Tégy amit akarsz lesz a Törvény egésze."

1. RÉSZ: BEVEZETŐ

Ezen esszé a miszticizmus elméleti alapjait és gyakorlati módszereit szándékozik kifejteni a lehető legtisztábban fogalmazva. Ezért nem tudományos és nem is mindent kimerítő ebben a terjedelemben.

Azon emberek a célközönsége, akik tanulni akarnak a Thelemita miszticizmusról, illetve azok, akik már ismerik, de további útmutatást keresnek az Ösvényükön. Remélhetőleg az esszé segít kitisztázni a miszticizmus meghatározását és tantételeit, bátorítja azokat, akik már aspiránsai ennek az Igazságnak, és lehetőleg támogatja az aspiránsokat, hogy elkerüljék a különböző kitérőket és buktatókat a Misztikus Ösvény mentén.

Mivel a Misztikus Cél univerzális, e bevezető nagy része alkalmazható a miszticizmus legtöbb formájánál vallástól vagy kultúrától függetlenül. Mindazonáltal, mivel az esszé a Thelemita miszticizmusra koncentrál, ami a miszticizmus egy speciális fajtája vagy „zamata”, különböző idézetekkel lesz tarkítva a Thelema Szent Könyveiből és Therion Mester más írásaiból azért, hogy megmutassuk, a Thelema a miszticizmus ugyanazon lényeges alapelveit erősíti, valamint hogy megmutassuk a Thelemita írásokban használt nyelvezetet és stílust.

Mi a Miszticizmus?

A miszticizmus a Misztikus ember Célját jelenti, de az oda vezető Ösvényt is.

Célként: A miszticizmus a végső szellemi cél / igazság közvetlen megtapasztalása. 

Mivel a misztikus cél magában foglal egy közvetlen tapasztalatot, hívhatjuk misztikus tapasztalatnak vagy misztikai tapasztalatnak.

A misztikus célt nem lehet precízen megnevezni, mert túllép a nevekkel és meghatározásokkal együttjáró normál megkülönböztetéseken. Egyetlen név, leírás vagy meghatározás sem lehet teljes, tehát végülis a misztikus cél név nélküli. Habár ezen cél sok-sok neve és metafórája szükségszerűen részrehajló, mindig ugyanaz marad, attól függetlenül, hogy minek hívjuk: „átkelni az Alvilágon”, „megvilágosodás”, „kozmikus tudatosság”, „samadhi”, „egyesülés az Abszolúttal”,  „egyesülés Istennel”, „a célnak és tárgyának egyesülése”, „a mikrokozmosz és a makrokozmosz egyesülése”, „ellentétek egyesülése”, „a Nirvana elérése”, „beteljesíteni a Nagy Művet” vagy bármi egyéb.

Mivel a misztikus cél ugyanaz és független az időtől, helytől vagy kultúrától (a sokféle külső forma ellenére) a Thelemita miszticizmus nem egy új dolog; pusztán szimbólumok és módszerek sajátos csoportja, ami ugyanazt az Igazságot éri el, mint bármely más megvilágosodást kereső az emberi történelem során.

A Thelemita miszticizmus tudatában van az emberi történelem során létező miszticizmus sokféle ágának, épp ezért képes a részleges igazságok, szimbólumok és nyelvek mögé látni, amikkel a különböző természetű és kúltúrájú emberek magyarázták a misztikus igazságot.

Thelemita nyelven kifejezve Crowley néha egyenlőséget von a misziticizmus és a jóga közt, az utóbbit egyszerűen csak Egyesülésként definiálva. Amennyiben a misziticizmust érthetjük egyesülésként Istennel (vagy az Abszolúttal, Igazsággal, Valósággal, vagy bármi mással), akkor a miszticizmus és a jóga alapvetően ugyanazt jelentik és gyakorlatilag minden esetben felcserélhetőek ahol Crowley megemlíti őket.

„Nos, a Nagy Munka egy, a Beavatás is egy, és a Jutalom is egy, függetlenül attól, hogy mennyire különbözőek a szimbólumok, amelyekbe a Leírhatatlant öltöztetjük.”

[ – Liber LXI vel Causae (5. pont) ]

 

Az igazi vallásban nincs felekezet.”

[ – Liber Librae sub figura XXX (21. pont) ]

 

Aum! Minden ige szent és minden próféta igaz; kivéve hogy ők csak egy keveset értenek…”

[ – Liber AL vel Legis sub figura CCXX (I:56) ]

 

Ösvényként: A miszticizmus a végső szellemi igazság vagy cél közvetlen megtapasztalásának elérésére irányuló tudomány és művészet.

Sok hasonlat létezik az ösvény leírására, az egyik maga Az Ösvény. A hasonlatok csak térképek lehetnek, amelyek ábrázolják és vezetik az egyén haladását a cél felé vezető útján.

Maga az ösvény a fegyelem és képzés különböző eszközeit jelenti a misztikus cél eléréséhez, és ezek a módszerek gyakran a meditáció és/vagy önfeláldozás sajátosságai.

Minden kultúrában található valamilyen szellemi képzési rendszer – ezt gyakran beavatásnak hívjuk a Thelemában – viszont a különböző rendszereknek különböző módszereik, és különböző nyelvezetük van arra, hogy az ösvényről és a célról beszéljenek. Ennek ellenére maga a misztikus cél alapvetően mindig ugyanaz. 

A Misztikus egy olyan ember, aki már elérte ezt a célt vagy az ahhoz vezető ösvényen van. A misztikusok nem szorítkoznak az Igazság, Valóság, Isten, az Egy vagy az Abszolút (vagy nevezzük, ahogy akarod) puszta szellemi ismeretére vagy érzelmi megérzésére.

Akár önként választva vagy egyfajtaképpen a hívásra válaszolva a misztikusok azok, akik maga az Igazság közvetlen megtapasztalásának irányábadolgoznak, valamint azon, hogy a megfelelő hozzáállással és erőfeszítéssel el is érjék ezt a megtapasztalást. Ha a következő analógia alapján azt mondjuk, hogy a misztikus cél vagy Igazság olyan, mint a tűz, akkor a filozófus megelégszik a tűzről gondolkodással és annak megfogalmazásával, a tudós megelégszik a tűz megfigyelésével és irányításával, a romantikus megelégszik azzal, hogy imádja a tüzet és verset ír erről, de a misztikus csak azzal elégszik meg, ha megismeri a tüzet azáltal, hogy az elégeti és felemészti őt.

Ez a misztikus tapasztalat vagy misztikus cél nem egy másvilág, vagy egy tárgy, vagy egy állapot, ami minden mástól különböző vagy távol álló. Az, hogy „túllép eme világ határain” csak egy metafóra nem pedig a valóság. Ez egy olyan tapasztalat, amit lehetséges egyénileg és tudatosan elérni (és már el is érték korábban) miközben élnek és ébren vannak. Azon misztikusok, akik elérik a misztikus célt, nem szűnnek meg fizikailag létezni és továbbra is képesek cselekedni a világban. A misztikus célt bárki elérheti, ha a megfelelő módszereket alkalmazza, csakúgy, mint ahogyan a sejteket is lehet érzékelni, ha valaki megfelelően használ egy mikroszkópot.

A közvetlen megtapasztalás nem azt jelenti, hogy másoktól hallunk a misztikus célról, intellektuálisan átgondoljuk, vagy hogy pozitív (esetleg negatív) érzéseink vannak az elképzeléssel kapcsolatban; azt jelenti, hogy gyakorlatilag szándékosan beépítjük ezt a célt az öntudatunkba. A közvetlen megtapasztalás az, amikor az érzékelésünk módjának átváltásán keresztül tapasztaljuk meg a misztikus célt, amikor maga az érzékelésünk változik meg. Ugyanúgy tapasztaljuk meg közvetlenül a misztikus „egyesülést” a misztikus célon belül, mint ahogyan közvetlenül tapasztaljuk meg az alvás állapotát is, amikor alszunk. Intim, közvetlen, félreéthetetlen csakúgy, mint ahogy a fejfájást vagy részegséget közvetlenül intimnek, közvetlennek és félreérthetetlennek tapasztaljuk meg. A misztikus célt néha “Samadhi-nak” hívjuk, és olyan analógiában használjuk, mint pl. az Álmodás: Ébredés – Ébredés: Samadhi, így ugyanis egy tudatossági állapotára utal. Ezért hívjuk néha a misztikus célt „Misztikus Tudatosságnak” vagy Egyesült / Nem-szétválasztott / Kozmikus tudatosságnak.

„Minden vallás rendszerében megtalálható a beavatás rendszere, amit egy folyamatként definiálhatunk, amely során az illető megismeri azt az ismeretlen Koronát.”

[ – Liber LXI vel Causae (2. pont) ]

 

Az igében mindig eltérésnek kell lennie.Mert színből sok van, de a fény az egy… Ezért nyugtalan leszel.Ne légy elégedett a képpel…Ne vitatkozz a képpel, mondván: Tovább! Tovább!”

[ – Liber Cordis Cincti Serpente sub figura LXV ]

 

„…meg kell értenetek, hogy amikor felülemelkedtek az ésszerűségen, ami nem más, mint az Elme manipulációja, eljuttok a tiszta Tudáshoz, az igazság közvetlen észlelése által.”

[ – Liber CL: De Lege Libellum ]

 

„Van egy élettani (vagy kórtani; mindegy most!) állapot, amit Samadhinak hívok; és ez az állapot annyira valós – az emberekre vonatkoztatva – mint az alvás, berúgás vagy a halál.”

[ – A katona és a púpos (The Soldier and the Hunchback) ]

 

Szeretlek titeket. Meg foglak titeket locsolni a halhatatlanság isteni harmatával. Ez a halhatatlanság nem hiú remény a síron túlra: és a gyönyör biztos tudatállapotát ajánlom nektek.Egyszer ajánlom nektek a földön; egy órával az előtt, mikor a csengő megszólaltatik, velem lesztek abban a lakhelyben, ami túl van a Romláson..”

[ – Liber Tzaddi vel Hamus Hermeticus sub figura XC (28-30. sor) ]

Mi nem a miszticizmus

A miszticizmus semmi más, mint a Misztikus Cél keresése, az Istennel való egyesülés közvetlen megtapasztalása (így hívják a leggyakrabban a mai modern judeista-keresztény nyugati világban).

Épp ezért a miszticizmus az alábbiak közül egyik SEM:

  • Érzékletek: A miszticizmus nem a dolgok fizikai érzéklete, beleérteve a tapintást, ízlelést, szaglást, látást vagy hallást.
    • Épp ezért említi minden egyes misztikus az érzékletek bizonyos visszafogásának és/vagy túllépésének fontosságát.
    • A miszticizmus ösvényét és célját kísérhetik érzékleti jelenségek, amik akár hasznosak is lehetnek különböző módokon, de ezek egyike sem maga a Cél. 
    • Az érzékleti jelenségek nagyon intimek, mivel közvetlenül érzékeli őket az illető, épp ezért nagyon sok velük kapcsolatos metafórát és jelképet használnak a miszticizmusban (pl. “látni Istent” “érezni az isteni csókokat” “hallani Isten szavát” “érezni Isten illatát” “megérinteni” vagy akár szexuálisan egyesülni Istennel stb.)

„Gyönyörűségesebb vagy minden érzéknél és érintésnél, ragyogó tündöklésed meg nem pillantható, hangod túl van minden Hangon és Csenden és az abban rejlő Hangon, és illatod színtiszta ámbra, mely nem mérhető a legnemesebb színaranyhoz sem.”

[ – Liber Cordis Cincti Serpente sub figura LXV (III:19) ]


  • Intellektus: a miszticizmus nem jelenti a dolgok intellektuális ismeretét, ideértve a matematikát, tudományt, logikát, pop kultúrát és magát a miszticizmust is (ha tudsz a célról, az még nem jelenti annak elérését; a térkép az nem maga a terület).
    • A miszticizmus nem ésszerűség, és nem is hit. Ezért a misztikus célt gyakran az ésszerűségen túliként magyarázzák, pl. az intellektusnak, tudásnak, logikának vagy racionalizmusnak és a miszticizmusnak semmi köze a „hithez” annak hétköznapi értelmezésben, miszerint elfogadunk tények nélküli javaslatokat. A misztikus a közvetlen megtapasztalás tökéletes bizonyítékát követeli. Bizonyosságot nem pedig hitet.
    • A miszticizmusnak semmi köze a tudományból eredő (empirizmus) vagy a logikán keresztül elért (racionalitás) tudáshoz; a miszticizmust a tudás egy bizonyos fajtája, az igazság közvetlen megtapasztalása érdekli. Az átlagos tudástól való megkülönböztetés végett ezt gyakran Bölcsességnek vagy Megértésnek, illetve nagy T-vel kezdődő Tudásnak hívják (esetleg elé teszik az „igaz” vagy „tökéletes” szót, így lesz belőle például Igaz Bölcsesség vagy a Bölcsesség Tökéletesítése).
    • Habár a tudás lehet a miszticizmus ösvényének és céljának a velejárója, akár hasznos is lehet bizonyos módokon, de ez nem maga a Cél.

„Mivel az igazság a racionalitás felett áll, lehetetlen az ésszerűség nyelvén elmagyarázni.”

[ – Levelezőlapok próbaidősöknek ]


  • Érzelem: A miszticizmus nem a felemelkedett érzelmeket jelenti vagy bármely más érzelmi tapasztalatot (felemelkedett, eltompult, furcsa, egyedülálló, potens, ömlengő, magával húzó, stb.).
    • Ez az oka annak, hogy jóformán minden misztikus megemlíti az „alacsonyabb természet megszelidítésének” szükségességét annak érdekében, hogy meglássuk az Igazságot; ha nem így teszünk, akkor a látásunk elhomályosul.
    • Habár az érzelem lehet a miszticizmus ösvényének és céljának velejárója, akár hasznos is lehet bizonyos módokon, de ez nem maga a Cél. 

„Minden érzelem egy kényszerképzet; az istenkáromlások legszörnyűbbike az, amikor valamilyen érzelmet tulajdonítunk Istennek a makrokozmoszban vagy a tiszta léleknek a mikrokozmoszban. Hogy lehet valami ’megérintve’ ami önmagában létezik, ami tökéletes?”

[ – Book Four, Part 2, Chapter 8 ]

  • Látomások: A miszticizmus nem a látomásokat jelenti, legyen az 1000 felfegyverzett Bódhiszattva, vagy 1000 szemű szárnyas szörnyeknek a legelkápráztatóbb látványa, vagy akár a legfennköltebb látomások Crowley A Látomás és a Hang c. írásában.
    • A látomások szükségszerűen a fentiek kombinációi – érzéklet, intellektus és érzelem – habár a „belső világban” találhatóak. A látomások az érzékleti tapasztalataink „belső” megfelelői, és – a misztikus számára – ugyanúgy elfedik az Igazság Fényét.
    • Lényegében minden kultúra minden misztikusa elismeri, hogy a legvégső misztikus cél túllép neveken, formákon, és minden képen. Röviden, egy bódhiszattva látomása még nem tesz bódiszatthává; Krishna megjelenése egy látomásban még nem egyesít vele; Horus megjelenése egy látomásban még nem tesz a Megkoronázott és Hódító Gyerekké, vagy vehetünk bármely egyéb metafórát, ami jobban tetszik.
  • Morális mintaképnek lenni: a miszticizmus nem azt jelenti, hogy morális mintaképek vagyunk, a „szentekhez” kapcsolódó erényesség ragyogó példái. Nem azt jelenti, hogy „jó emberek” vagy akár „spirituális emberek” vagyunk. Az átlagos vallások különböző erényei és bűnei egyáltalán nem a miszticizmus velejárói. Azok a bűnök, amik megakadályozzák a misztikus cél tökéletes elérését, bűnöknek számítanak; azok az erények, amik támogatják a misztikus cél tökéletes elérését, erényeknek számítanak. Viszont ezekere a misztikus cél végéhez vezető eszközökként tekintünk. A Misztikus nem azért lép a misztikus ösvényre és nem azért halad rajta, hogy a kollegái dicsőítsék, vagy hogy a moralitás ragyogó példájaként tekintsenek rá. Pláne a Thelemita miszticizmusban a moralitás csak egy eszköz a misztikus cél eléréséhez és mivel mindenki egyén, a moralitás is különbözhet minden egyén számára. Ez nem azt jelenti, hogy a misztikusokat nem érdeklik az erények és a bűnök, hanem azt, hogy az ő szemükben ezek vagy hátráltatják, vagy segítik őket az Isten/Igazság/Abszolút közvetlen megtapasztalásában. A morális mintaképpel ellentétben a tömegek sok misztikust igazából kritizálnak, üldöznek, gyaláznak, a „természetellenes”, „civilizálatlan” vagy „istenkáromló” viselkedésük miatt. Híres misztikusokat, mint például Meister Eckhartot, Mansur Al-Hallajt, és még Krisztust is üldözték az istenkáromlásaik miatt. A misztikusok „felháborító” viselkedése annyira átható, hogy még kifejezés is van rá: „bolond bölcsesség”. 

„A moralitás nem anyagi; mivel mind Szókratész és Mohammed is Krisztusok voltak…Mivel a teleológia végső célja nem ismert,  a moralitás minden kódja önkényes. Tehát a tanulónak nem kell foglalkoznia az etikával, mint olyan.”

[ – Levelezőlapok próbaidősöknek ]

  • Megváltoztatni a világot: a miszticizmus NEM azt jelenti, hogy bármit is megváltoztatnánk a világban. Semmi köze sincs a misztikus célhoz vagy a misztikus ösvényhez az ajándékozásnak vagy adományozásnak, politikai változásra uszításnak, jóindulatú vagy rosszakaratú cselekedeteknek, jövendölésnek a jövő kipuhatolásához és befolyásolásához, vagy akár egy szervezeten belüli előrelépésnek (akár „világi”, mint pl. egy vállalat, vagy „egyházias”, mint pl. egy ezoterikus szervezet). Ezen okból kifolyólag a misztikusságot gyakran megkülönböztetik a mágiától, habár elkerülhetetlenül egybefonódnak, összekapcsolódnak és – ha bizonyos módon gondolunk a mágiára és annak megvalósítására – ugyanaz a céljuk. 

A miszticizmus KIZÁRÓLAG az Abszolút, a végső spirituális igazság, vagy lényegi misztikus cél közvetlen megtapasztalásának célja, illetve az ahhoz vezető ösvény. 

Mágia kontra Miszticizmus

A mágiát gyakran úgy határozzák meg, hogy vagy kiegésziti a miszticizmust vagy annak az ellentéte. Aleister Crowley Magnum Opusának, a Liber ABA: Négyes Könyvnek, négy része van. Az első rész címe Miszticizmus, a másodiké Mágia. 

A mágia Crowley híres definíciója szerint: „változás okozásának a tudománya és művészete úgy, hogy az megfeleljen az Akaratnak”. Tehát a mágia sok olyan módszert foglal magába, amelyek által a mágus fokozatosan kiterjesztheti, meghódíthatja és gazdagíthatja az Akaratát. A mágust az érdekli, hogy több erőre tegyen szert az Akarata megvalósításához, alapvetően erősebb irányítás (a testé és az elméé), nagyobb tudás (önmagáról és a világról), valamint több képesség által.

A miszticizmus fenti meghatározása szerint: „a végső spirituális igazság vagy cél közvetlen megtapasztalásának eléréshez vezető tudomány és művészet”. Épp ezért nincs más cél, csak ezen közvetlen tapasztalás elérése. Bármi, ami akadályozza eme cél elérését úgy, hogy eltérít attól, nem része az ösvénynek. Bármi, ami segíti a cél elérését úgy, hogy méginkább arra irányítja a koncentrálást, része az ösvénynek.

„A törekvő mágus csak azért elemzi ki magát, hogy új, meghódítandó világokat találjon… a mágia egésze annak tudománya és művészete, hogy az illető kiterjessze képességeit, először önmagában, majd a külső sajátosságában, azok rejtett jellemvonásaival.”

[ – Magick Without Tears (83. fejezet) ]

Épp ezért a legtöbb misztikus képzési rendszer magába foglalja a megszabadulást olyan dolgoktól, amik eltántoríthatják az aspiránst az érzékletein keresztül (étel, luxus), érzelmeken keresztül (szex, részegség), valamint az elméiken keresztül (világi tudás, aggódni a világ dolgai miatt).  Szintén ezen okból kifolyólag a legtöbb misztikus rendszert egyáltalán nem érdekli a „mágikus erő” (Indiában ők a siddhik) annak ellenére, hogy sokan maguktól szert tesznek ilyenekre az ösvényen haladva. 

Sokan (jogosan) vitathatják, hogy a mágia és a miszticizmus nem ennyire ellentétje egymásnak. Az igaz, hogy a mágia és a miszticizmus egyazon igazságnál végződnek, inkább a mágia egy bizonyos nézőpontja különbözik a miszticizmustól. A mágia néha feloszlik taumaturgiára és teurgiára.

  • Taumaturgia – szó szerint „csodatétel”. Magában foglalja változások okozását a világban mágikus tudásra és képességre alapozva, ideértve, de nem korlátozva, a jövő látását, pénzszerzést, szerelem szerzését, távolbalátást, tulajdonképpen bármilyen médiumi jelenséget, vagy akár az egyén testének, elméjének, érzelmeinek és akaratának a javítását vagy tökéletesítését különböző módszerekkel. A mágia e fajtáját különböztetjük meg és különítjük el a miszticizmustól.
  • Teurgia – az a mágikus gyakorlat, amikor egyesülünk a Forrással, az Istenivel, a Teremtővel, az Egyetlennel stb. A teurgikus mágia céljai megegyeznek a miszticizmuséval. Ez a mágia csak az ösvényben különbözik a miszticizmustól, de a célban nem. Crowley a mágia teurgikus nézőpontját veszi, amikor a Mágia elméletben és gyakorlatban elején a következőt írja: „Minden mágikus rituálénak egyetlen főbb definíciója van. A mikorokozmosz és a makrokozmosz egyesítése. Ezért tehát a Legfőbb és legteljesebb rituálé a Szent Őrző Angyal beidézése, illetve misztikus nyelven, az egyesülés Istennel”. 

A mágus számára a taumaturgikus munka segít, hogy kiterjessze a saját hatásköre feletti erejét és uralmát. A misztikus számára a taumaturgia a legjobb esetben is elterelés, a legrosszabb esetben pedig illúzió, ami fenntartja a hazugságot. A taumaturgia tartalmazza a fentebb átbeszélt dolgok legtöbbjét vagy akár mindegyiküket, azaz hogy mi NEM a miszticizmus. A misztikusokat semmi más nem érdekli csak a misztikus cél, és számukra minden más – mágikus vagy egyéb – csak elterelés ettől a céltól.

Összegzés

  • A miszticizmus célként a végső spirituális cél/igazság közvetlen megtapasztalása.
  • A misztikus cél végső soron kifejezhetetlen vagy megnevezhetetlen. Minden kultúrában különböző nyelvezeten írják le, de az összes misztikus, minden időben és minden helyen ugyanazt a célt éri el, attól függetlenül, hogy hány féleképpen beszélnek róla.
  • Ösvényként a miszticizmus a legvégső spirituális igazság vagy cél közvetlen megtapasztalásának a tudománya és művészete.
  • Bárkit, aki ezen a misztikus ösvényen jár és/vagy eléri ezt a misztikus célt, Misztikusnak hívunk.
  • A miszticizmus egy közvetlen tapasztalat, a létezés egy állapota, amit bárki elérhet a megfelelő hozzáállással és erőfeszítésekkel. Ez a közvetlen tapasztalat nem a világon kívül, egy másik síkon vagy a halál után található. Minden egyén számára elérhető miközben teljes tudatuknál vannak és élnek. 
  • A közvetlen tapasztalat azt jelenti, hogy saját tudatunkban tapasztaljuk meg a misztikus célt, magának az érzékelésünknek egy meghitt és félreérthetetlen változásán/módosulásán keresztül, nem pedig csak hallani a misztikus célról, elmélkedni vagy fogalmakat alkotni róla. 
  • A miszticizmus csak az elérése a misztikus célnak. NEM jelenti az érzékleteket, az intellektust, az érzelmeket, látomásokat, morális példaképként létezni vagy akár bármilyen változást okozni a világban. 
  • A taumaturgikus mágia, ami a világ változásaival és erőivel foglalkozik, eltér a miszticizmustól. Amennyiben a mágia teurgikus, azaz az egyesülést keresi az Istenivel, megegyezik a miszticizmussal.

Eme definíciók és tisztázások ellenére csak ez után fog kiderülni, hogy mi is pontosan a misztikus cél, és hogy mit foglal magában a misztikus ösvény.

Ezen esszé a következő két részében tovább mélyed (a) a misztikus célba és (b) a misztikus ösvénybe – azaz a miszticizmussal foglalkozik majd (a) elméletben és (b) gyakorlatban.

[ » Lásd : MISZTICIZMUS A GYAKORLATBAN ]


Proof read and edited by Frater D.M.T.

Szöveg: IAO131 - Fordítás: Grannus - Bahlasti Ompehda O.T.O. (Hungary, Anno Viii)

A szerző engedélyével publikálva. (Published with the permission of the author.)

[ » Lásd még: MISZTICIZMUS A GYAKORLATBAN ]

[ » Primary Source: THELEMIC MYSTICISM - English version « ]



VISSZA A KÖNYVTÁRHOZ

Thelema

 

2014-2019 © O.T.O. Hungary